Milyen az, amikor megkapsz egy ösztöndíjat és közel fél évre a sajtos-fapapucsos-tulipános-füves népséghez költözöl? Hát pont ilyen :) Szerintem.

2010. február 27., szombat

Spring holiday part 1

6 lány, 3 nemzet, 4 nap, 3 város

Kedd
Egy fájdalmas korán kelés után találkoztunk a pályaudvaron és elvonatoztunk Utrecht-be, ahol első körben beültünk a Starbucks-ba, majd ott hagytuk a csomagokat a megörzőben és elindultunk a belvárosba. Az első utunk mindig a turinfóhoz vezetett valamilyen térképért, ez ott sem volt másképp. A dóm tövében aztán meg is találtuk, úgyhogy nyakunkba vettük a kivételesen napos várost és meg se álltunk este 6-ig. Láttunk nagyon nyilvános vizeldét, az egyetemet, Dick Bruna házát, a dómot és akkora édesség boltot, hogy nem hittünk a szemünknek. Este aztán mentünk tovább Rotterdamba, ahol már rosszabb volt az idő, plusz 8 fele értünk oda, már sötét volt és kb. 20 percet kellett sétálnunk az állomástól a szállásig.

Szerda
Hulla fáradtan ébredtünk reggel, de nem volt lazsálás, lementünk reggelizni utána pedig mentünk turinfót keresni :D Mellesleg elég érdekes sokásai vannak még az amerikai lánynak, és a hollandok csak 'adják alá a lovat'. Reggelente ugyanis a vajas kenyerére tortadarát szórt (ami az össze asztalon volt, mint a reggeli elengedhetetlen kelléke...) plusz még cukrot... Egyedül az volt a baj azzal a szállással, hogy reggelire csak édes dolgok voltak. Se sajt se sonka, csak lekvár, mogyorókrém, meg ez a hülye dara. Lényeg a lényeg, reggeli után a kikötőbe mentünk egy hajóútra, amitől nem voltam annyira elájulva, mint amennyire vártam a beharangozás alapján. Szép volt, szép volt de egy idő után már csak darus hajók és nagy konténereket láttunk, viszont kisütött a nap... Láttuk az Erasmus-hidat, aminek a végét éppen felemelték, hogy átférjen alatta egy hajó.
Utána elmentünk egy múzeumba, ami szerdánként ingyenes volt. Már a ruhatár is érdekes volt, ugyanis a plafonról lógtak a kabátok és mindenki maga intézte a sajátját.
Igazság szerint Rotterdam nem nyűgözött le annyira, mert tele volt felhőkarcolókkal. Nyilván volt pár szép épület, de azok az elit-negyedben, messze a belvárostól. Egyébként a város közepén van egy sziget szerű, amit csak a hídon át lehet megközelíteni, elivleg ez a régi része Rotterdamnak, ahol nem is euró van. Na most mi elmentünk ide, de annyira régi volt, hogy embert se láttunk csak poros kirakatokat. Egy dolog viszont nagyon tetszett, ez pedig a 'Kocka-ház' volt. Egy ilyenbe be is mentünk, nagyon jól nézett ki. 200.000. euróért bárki vehet egyet :D
Rotterdamban is van egy 'Walk of fame', nyilván kevésbé ismert, de ott van :D Láttuk például Barry Maniloo, Ray Charles, Katie Melua és Vanessa Williams kézlenyomatát is.
Nem maradt más hátra, mentünk tovább Hágába, de ezt majd legközelebb ;)


Az Erasmus-híd félig felnyitott állapotban Rotterdamban

Elképesztő mennyiségű cukorka


Ezeket a nyulakat tervezte Dick Bruna
Egy csatorna-parti ház Utrechtben

A rotterdami dóm


A nagyon nyilvános 'wc'

2010. február 22., hétfő

U.S.A.

Én tudom, hogy minden kultúra különböző, ezért is szeretek itt lenni, de az már nálam is kiütötte a biztosítékot, hogy a lakótársam hetente egyszer fürdik. A lány amerikai, amit ha akarna se tudna titkolni, mivel minden vásárlás alkalmával kerül a korsarába kóla, chips, néha pedig palacsinta por, juhar szirup, hamburger zsömle és húspogácsa, valamint mogyoróvaj. Ráadásul annyira bizalmatlan és félős, hogy az már bizarr. Tegnap például valaki csöngetett, és mivel a holland ajtókon nincs kinézű lyuk, kikiabált, hogy ki az. Semmi válasz nem jött, erre próbálta hollandul. Így se érkezett felelet, viszont a csengő újra megszólalt. Riadtan futott fel a lépcsőn és elbújt a nappali ajtaja mögé, hogy aztán onnan ismételje remegő hangon, hogy 'Who is it?' vagy ' Wat is jouw naam'. Egy idő után aztán abbamaradt a csengetés, ő pedig rámnézett és a következőt mondta: Zita, adj egy kést, kinyitom az ajtót. Hirtelen elnevettem magam, mert biztos voltam benne, hogy viccel, pedig közel sem. Kivett egy nagy kést, az ajtóhoz lépett, majd megint megkérdezte, hogy ki és mivel nem jött válasz, kinyitotta és kezében a késsel szétnézett. A végén rájöttünk, hogy a kaputelefon csöngött.... Az incidens után azt mondta, hogy soha nem lehet tudni és bolondok mindenhol vannak. Ezt, és a ritka fürdését leszámítva nagyon jó fej és sokat tanulok tőle. Szerencsére türelmes és ha kell, akkor 5-ször elismétli nekem. Van még 1-2 fura szokása, de azokat inkább aranyosnak, viccesnek mondanám. Ilyen az állandó jégkocka evés és éneklés.

Ami a német lányt illeti, vele sincs különösebb probléma, de valahogy mégse pozitív az összképe. Nem tudom megmagyarázni egyelőre, hogy miért.

Ma elég nagy tettet hajtottam végre, ugyanis átrendeztem 3x5 méteres szobámat és végül több lett a hely:D
Az időjárás totál kiszámíthatatlan, néha szakad a hó és fúj a szél (ez a kedvencem...) utána 100 ágra süt a nap. Holnap elvileg elutazunk, de nem sok jót ígér az előrejelzés. Majd meglátjuk...

Pénteken jelentkezem:)

☮ ♥ ♫

2010. február 17., szerda

Annie Westlandstraat 19

Az előző bejegyzés címének annyi a története, hogy, amikor az eladó srác megtudta, hogy magyar vagyok, menőzni akart és magyarul mondta, hogy szeretlek. Aztán pillogtunk rá párat és hopp, 10 euróból 3 lett :D Aztán kifelé menet még egyszer biztosított az érzelmeiről, biztos, ami biztos alapon. :D

Hétfőn végre átköltöztem az új helyre, ahol kb. harmad akkora a szobám, de sokkal jobban szeretem. Otthonosabb és emberek között vagyok. Együtt főzünk, ebédelünk meg ilyesmi, vagy a poén kedvéért holland tévé csatornákat nézünk. Ráadásul közelebb vagyunk a sulihoz is és 2 perc innen a bolt. Tegnap reggel az egész városban áramszünet volt, nekem pedig természesen sikerült ezt elfelejtenem és elmenni a boltba. Viszont még mindig jobban jártam, mint azok, akik bent rekedtek, mivel a fotocellás ajtó nem nyílt ki...

Következő héten tavaszi szünet lesz (igen, 3 hét iskola után) és lehet, hogy egy kisebb Hollandiai körútra megyünk. (Leeuwarden-Gröningen-Utrecht-Rotterdam-Hága) Még erősen tervezés alatt van a dolog, mert minden nagyon drága itt, kezdve a vonatjegyekkel, de majd meglátjuk.
Nem sok minden történt ezen a héten, úgyhogy inkább képeket pakolok fel:)

tot ziens!

Az új szobám


az egyetem


2010. február 14., vasárnap

-Are you french? -No, im hungarian. - Szeretlek

Mindez Amszterdam szívében, a 2000 szuvenír bolt egyikében egy lila partiszemüveg vásárlásakor. Természetesen összedőlt volna a világ ha nem vesszük meg, úgyhogy 10 euróról lealkudtuk 3-ra. nem hiába, magyarok vagyunk :D
9-kor indultunk a suli elől egy laza 60 fős busszal. Odafele megálltunk Hollandia legnagyobb tava mellett, aminek a széle teljesen bev olt fagyva és sok jégtábla feltorlódott. Amszterdamban aztán megálltunk a vonat állomás közelében, a Victoria hotel előtt és elmentünk Anne Frank egykori búvó helyére, ami ma múzeum. Természetesen tilos volt fotózni és magunk elé kellett tenni a táskánkat, hogy még csak a falhoz se érjünk hozzá. Lehet, hogy morbid ilyet mondani, de nagy élmény volt.
Ezután hajókáztunk a csatornákon és persze elmentünk a piros lámpás negyedbe is, ami kisebb fajta sokk volt. A hollandok előre figyelmeztettek, hogy ne fotózzunk, mert egyszer már megszívták. A bejáratoknál ott álltak a lányok futtatói, akik nem szeretik, ha fényképezik az ablak mögött vonagló lányokat. Egymást érték a szex-mozik, boltok és sztriptíz bárok. De a legmegrázóbbak a 60 éves, bikiniben 'táncoló', 2 kiló vakolatos nénik voltak. Grrrr...
Egyébként az egész városban átható fű szag terjeng, ami nem is meglepő, mivel minden utcában minimum 5 coffeeshop van, ahol éjjel nappal lehet találni füvezőket.
Amikor hajókázni voltunk, rengeteg lakó-hajót láttunk, vízzel, gázzal, árammal felszerelve. Ahho képest, hogy elképesztően drága egy ilyen 'ház', eléggé le vannak robbanva. Mindenesetre nagyon hangulatosak.

Ma kimentem a konyhába ebédet főzni. Azt hiszem nem kellett volna... De hétfőn már költözök :)
a szemüveg


Egy, a tömérdek coffeeshop közül (a vörös lámpás negyed közelében)

Red light district

egy lakó-hajó

A főtér
Azok a bizonyos jégtáblák



2010. február 9., kedd

Amszterdam...

... még hozzá szombaton! Az ESN szervezésében, emeletes busszal, 9-kor a suli elől. A hollandok egyébként nagyon pontosak, úgyhogy illik időben odaérni mindenhova. Ez alól maximum a tanárok kivételek, de ők is csak azért, mert első nekifutásra nem mindig találják meg a termeket.
Egyébként pénteken áramszünet miatt 'evakuálták' az iskolát:)

Lehet, hogy Magyarországon én lakok rossz helyen, de velem még nem fordult elő, hogy egy nagy bevásárlóközpontban maga elég engedett 2 ember, mert kevesebb cuccom volt, mint nekik. Itt ez is megtörtént. Csak a telefonomat akartam feltölteni a kasszánál, amikor egy 55 év körüli nő kedvesen mosolyogva magyarázni kezdett valamit. Mondtam neki, hogy angolul légyszi, mire azonnal átváltott és maga elé tessékelt. Erre hátrafordult az előtt álló nő is és ő is mutatta, hogy menjek nyugodtan.
Mindenesetre ilyen nem sűrűn fordul elő az emberrel otthon. (és most nem arra gondolok, hogy mindenki beszél angolul...)

Ma délután elmentem Vanessához a koliba, mert valószínűleg hozzá fogok költözni, holnap megyünk intézkedni. Mondanom se kell, hogy akkor kezdett el szakadni a hó, amikor elindultam, ráadásul nem találtam meg elsőre a szem-kiszúróan magas épületet. Akkor fordultam vissza, amikor elhagytam a Leeuwarden táblát... Elővettem az itthon gyártott kis rajzolt térképemet és visszamentem a biztos pontig.
Finoman szólva is elámultam, mert nem egy szobában lakik. De nem ám! 3 szintes minden 'apartman', alul a konyha+nappali, utána 2 szoba és a WC, majd még 2 szoba és a fürdő. A konyha teljesen felszerelt, plusz van mosógép, vasaló, porszívó stb. Egy másik német lány lakik majd még velünk, de ő most elutazott valahova.

Örömmel jelentem, hogy a főzőtudományom átlépett a tésztán!
Ma shoarmát készítettem (3 féle csíkokra vágott fűszeres husi) rizzsel, szűrő nélkül. De megoldottam, bár nem volt 100%-os a rizs felhasználása.

A tegnapi bulira vett afrikai bor...
... és a shoarma



2010. február 6., szombat

Izomláz

Mijn naam is Zita en ik kom uit Hongarije. Studeer at NHL en ik ben negentien jaar!

Az elmúlt hét holland órájának "termése", melynek során annyit krágoktam, hogy a végére megfájdult a torkom. A 'g' betűt egészen elképesztő módon köhögik ki, nehéz lesz megszokni, de egyúttal vicces is. (A kedvenc szavam a 'graag gedaan' azaz 'nincs mit')
Az óráim nagyon jók voltak, a Places of memory keretein belül például bóklászni fogunk a városban és a környéken holland és fríz emlékeket kutatva. Következő héten már több órám lesz, mert felvettem még angolt és holland kultúrát is.

Valamelyik nap sikerült megejtenem az első elnyalásomat a biciklimmel, de pár folttal megúsztam és csak egy sirályt etető bácsi volt a közelben, úgyhogy nem volt olyan gáz. A suliba érve aztán egymást követték az akadályok.
1.: Délben találj helyet a biciklidnek a 2000 férőhelyes mélygarázsban
2.: Találd meg a termed a 3 emeletes 8 részből álló iskolában
3.: Óra után találd meg a kijáratot, majd a biciklidet

Az első pontot még nem sikerült maradéktalanul megoldanom, viszont a másik 2 már jobban megy. Először is fél órával az óra előtt beérek a suliba, plusz kidekoráltam a bicajomat, hogy messziről fel lehessen ismerni.
Mivel nem voltam/vagyok hozzászokva a sok tekeréshez, péntek estére úgy éreztem magam, mint akin átment 3 úthenger. Ma pedig elzizzenetem a boltba, ami mint kiderült csak 8 percre van bicajjal (15 helyett), ha nem arra megyek, amerre szoktam. Mondom én, hogy mindig tanulok valamit! :D

doi! (sziasztok)

A mélygarázs





2010. február 4., csütörtök

Nice to meet you sushi!

Igen, megtörtént. Életemben először sushit ettem, itt Hollandiában. Azt már intő jelnek vehettem volna, hogy nem szeretem a halat, de nem tettem. Nagy levegőt vettem és a pálcikákkal beleügyeskedtem a számba az uborkás, algás, nyers halas csodát, egy kis wasabi-val megkenve. Állítólag úgy a jó... Maradjunk annyiban, hogy erősen valami másra kellett koncentrálnom, hogy le tudjam nyelni. Viszont a hollandok nagyon szerettek, mert hagytam nekik is pár darabot :) Összességében örülök, hogy kipróbáltam, de nem lesz a kedvencem. Mivel a desszertek 7 eurónál kezdődtek, átzizzentünk a McDonald's-ba egy kis fagyira, 1 euróért ;)

Tegnap volt az első napom a suliban, amit egy sikeres eltévedéssel indítottam. 3 hete adták át az épületet, ezért még a tanárok se tudják merre kell menni, nem hogy a diákok, ráadásul én a térképemet is otthon hagytam. Na de majd ma! Management accounting és holland nyelv órám lesz, már nagyon készülök. A tegnapi elég érdekes volt, másfél órán keresztül koncentráltam egy dadogó, pösze, halkan, de állítólag angolul beszélő pasira, akinek amolyan tipikus matematikus feje volt. Ne kérdezzétek, hogy mit kerestem egy olyan órán...

A következő bejegyzésemben, már lehet, hogy lesz néhány holland szó is ;)




2010. február 2., kedd

:)

Leeuwardenben a hétfő egyet jelent a Fire Palace-szel. Tegnap buli előtt elmentünk 'mindenki' szállására, a Kanaalstraat-ra, ahol amolyan pre-party volt rengeteg emberrel. Az egésznek volt egy osztálykirándulás feeling-je mivel 'ismerjük meg a másikat' játékkal indult, amit a litván lányok irányítottak, osztályfőnököt megszégyenítő stílusban.

A legtöbb klub-ban nem pénzzel fizetsz a pultnál, hanem coin-okkal, amiket az előtérben lehet váltani egy gépből. 5 euró 2 coin, amiért 4 sört vagy bort kaphatsz. Plusz mivel éjfél előtt odaértünk, kaptunk egy extra coin-t.

Igazából minden nap rájövök itt valamire. Tegnap például arra, hogy szoknyában nehéz biciklizni, amit persze az előtt is tudhattam volna, hogy felügyetlenkedtem magam az ülésre, de úgy nem lett volna poén.
Egyre több emberrel ismerkedek meg, és ami a hollandokat illeti, őket napról napra jobban imádom. Elképesztően kedvesek, bőbeszédűek és nyitottak. Tegnap kitárgylatuk, hogy nem minden holland füvezik, Laura (az ESN (Exchange Student Netwoek)egyik tagja) például soha nem próbálta még ki és nem is tervezi. Szerinte ez egyszerűen egy sztereotípia, amiben lehet is valami...

Ami a szállásomat illeti... hát most éppen egy kellemes vadászrepülő fülsiketítő hangját hallgatom, egészen nagyszerű így ébredés után :D A kedvencem az, hogy csak hétfőn és szerdán lehet a mosógépbe coin-t venni, mellesleg 2 euróért... Úgyhogy most a mosogatóban áznak a zokniaim, várva, hogy kézzel kimossam őket. Plusz tegnap kimentem a konyhába, amit nem igazán kellett volna. Nem egy makulátlan, fullosan felszerelt konyhát vártam, de mondjuk fűtés nem ártott volna. Na mindegy, lehetséges, hogy albérletes leszek, csütörtökön derül ki.

Mára ennyi, a többi hamarosan érkezik ;)

Kedvenc hollandjaim :D (Igo, Sjoerd, Mustafa, Lysette)

...és a Fire