Milyen az, amikor megkapsz egy ösztöndíjat és közel fél évre a sajtos-fapapucsos-tulipános-füves népséghez költözöl? Hát pont ilyen :) Szerintem.

2010. július 16., péntek

Utolsó

Kisebb-nagyobb problémák árán ugyan, de hazaértem Hollandiából. Az utolsó néhány nap nagyon fura volt, több szempontból is.
Egyre többen hazamentek, sokan megváltoztak és olyan volt, mintha mindenki megkönnyebbült volna. Ki azért, mert vége lett ( ilyen is akadt), ki azért mert ömlengős üzeneteket írhatott Facebook-ra vagy akárhova, más pedig a nyár miatt.
200 fok volt, az egész város izgett-mozgott, mindenki az utcán volt és versenyezve ugráltak a csatornába. Van, aki egészen augusztus végéig marad, más "csak utazgat" pár hetet.

Lényeg a lényeg, küzdelmek árán ugyan, de hazaértem, ahol minden annyira más és szép volt. A kinti fehér bútorokat felváltották a színesek, a koszos padlót a csillogó és a dohos szagot jó illat.
Sajnos nem élvezhettem túl sokáig, mert kezdődött a szakmai gyakorlatom, de 2 nap és az is letelik:)

egy közös csoportképpel le is zárom a blogot és 5 hónapot az életemből:)
Köszönet azoknak, akik olvasták!




2010. június 19., szombat

10 nap

Ennyi maradt az 5 hónapból, amit alig 1 hónapnak éreztem. Folyton az első pár nap ugrik be, amikor még a jeges, csúszós úton csuszkáltam a suliba, néha el is nyaltam, utána pedig az a tipikus iskola szag, ami jelen esetben az új bútorok és a festék szagot jelentette. Iskola után aztán vissza a nevetségesen nagy és füstszagú szobámba, úgy, hogy egy lélekkel sem találkozom. Izgi volt.
Aztán jött a költözés, újabb első benyomások, jó idő és Emberek. Igaz, hogy hülyébbnél hülyébb szokásai voltak a lakótársaimnak, de még mindig sokkal jobb volt, mint a régi helyemen.

Új barátaim lettek, többet jártunk el és egészen más feeling-je lett. Kialakult egy csomó klikk, amin sokszor jót mosolyogtam, időnként próbáltam valamelyikbe belehelyezni magam, de szerencsére (?) nem sikerült.
Kirándultunk jobbra-balra és ahogy jött a tavasz, az emberekkel együtt a város is kivirult, minden sokkal barátságosabb lett.
A kávézók tele voltak, mi is csak ejtőztünk suli után a napon, a fűben fekve. Egészen más volt, mint otthon.
Ahogy egyre jobban közeledtek az utolsó napok, a honvágyam is nőtt és kezdtem úgy érezni, nem tudok tovább itt maradni. Hazaérkezésem után 1 kb. héttel már biztos vissza fogok vágyni, de ez így van rendjén. (gondolom)

Holnap jön egyik barátnőm, aki egészen addig marad, míg jönnek értem a szüleim, úgyhogy ez az utolsó pár nap el fog szállni, amit a végén bánni fogok.

Viszont kihoztam belőle mindent.

2010. május 28., péntek

Elfstedetocht&Princess Maxima

Újabb hihetetlen dologban volt részünk, amikor elmentünk az 11 city tourra a hétvégén. Ha télen elég hideg van és vastag a jég a csatornákon, akkor végig koriznak 11 városon (250 km) a vállakozó szelleműek. Mi kocsival mentünk, tele tervekkel, amik ott buktak meg, hogy használhatatlan volt a kölcsönbe kapott sátrunk. A tengerparton akartunk kempingezni szombat este, de mivel ez ugrott, új szállás után kellett nézni. Nappal bejártuk az első 5 városkát (Leeuwarden, Sneek, IJlst, Sloten, Stavoren) utána vettünk húst az esti sütögetéshez, majd hozzáláttunk szállást keresni. Mivel az összes kemping tele volt, bementünk a renegteg farm egyikére, ahol elmondtuk, hogy erasmusosok vagyunk, utazgatunk csak estére nincs szállásunk. Erre a nő mondta, hogy ha van hálózsákunk, akkor ott maradhatunk, nekik van egy nagy sátruk, a házban pedig tusolhatunk meg minden. Elképesztő volt. A lányuk is az NHL-re jár, a fiuk pedig ott dolgozik a városban, mert Down-kóros. Este visszamentünk a tengerpartra bbq-zni, majd az alkalmi szállásunkra. Volt egy kisebb "buli" a ház mellett, egy régi lakókocsit átalakítottak kocsmává, előtte pedig tüzet raktak és ott üldögéltünk a fapapucsos srácok között.
Másnap mielőtt eljöttünk volna, bementünk hozzájuk elköszönni, és a fiuk adott nekünk 2 cd-t amin ő játszik gitáron és dobon. Nagyon aranyos volt.
Volt 4 szélmalmuk, a modernebb fajta és azt mondták, hogy csak abból élnek. A nő önkénteskedett, a férje pedig a ház körül dolgozott.

Tegnap pedig megvolt a sulink hivatalos megnyitója, amin tiszteletét tette Maxima hercegnő, a királynő fiának felesége, aki egyébként argentín... Nagyon nagy volt a felhajtás, útlevéllel lehetett bemenni az iskolába, tele volt minden rendőrrel és biztonságiőrrel. De rendesek voltak, egészen közel lehetett menni hozzá.
Tegnap kezdődött a Fríz utcazene fesztivál, ahova este mi is kinézünk majd:)

2010. május 17., hétfő

Ameland


Tudom, hogy kicsit elmaradtam a bloggal (Gabci :D), de nem nagyon voltam itthon. Hétvégén elmentünk egy szigetre (Ameland) előtte pedig Pimp'n ho buli volt, aminek kiheverése szintén igényelt pár napot...

Szerdán kivételesen Orsiéknál volt az előbuli, ahova eléggé félve mentem el, mert az utcán nagyon bámultak az emberek... Műszempilla, erős smink stb... Kb. fél órát szenvedtünk, hogy feltegyük neki is a pillákat, de nem igen jött össze. Utána viszont az osztrákoknak sikerült felragasztani, úgyhogy mindenki készen állt a bulira, vadabbnál vadabb ruhákban persze. A srácok mindenféle selyemingben, szivarral és zselézett hajjal vártak minket, és azt hiszem nem csalódtak :D Volt asztalon táncolás, játékpénz dugdosás és persze nagyon jó zenék.

Péntekre aztán nagyjából mindenki felépült a buliból, úgyhogy 2-kor el is indultunk a szigetre (Ameland) busszal, aztán komppal. Ahogy odaértünk biciklit béreltünk és eltekertünk a szállásra, aztán boltba. Gyönyörű volt a falu, ahol voltunk (Nes), tökéletesen rendben lévő kertekkel, integető és mosolygó idősekkel. Nagyon szerencsések voltunk, mert 100 ágra sütött a nap végig, ami a tengerpart esetében nem hátrány, persze így is hideg volt fürdéshez. Mindenesetre szombaton eltekertünk a sziget másik végében lévő világítótoronyhoz, aztán pedig a parton játszottunk egész nap. Pénteken este még elmentünk a helyi klubba, ahol a 14 évestől a 60 évesig, mindneki megfordult. Érdekes volt...
Szombat este pedig a tengerparton raktunk tábortüzet, ami a szél ellenére is jó ötletnek tűnt egészen addig, amíg fel nem erősödött, úgyhogy a végén rádobták az összes fát és csak vártuk, hogy elégjen. :D
Valami idióta bagázs tönkrevágta 4 biciklinket, a többiből pedig kivették a szelepet még szombat reggel...
A vacsorát mindig mi főztük (első este zöldséges makaróni volt, utána pedig curry-s csirke) és a hollandoknak valamiért be van csípődve a saláta. Mindenhez készítettünk, ha kellett, ha nem. A desszert pedig az volt, hogy vaníliás és natúr joghurtot összeöntöttek aztán pedig mandarinlével locsolták meg. Izgalmas volt... :D













2010. május 2., vasárnap

BBB

Queen'day, BBB és végül a Super Hero party

Akkor kezdeném a legjobbal. Április 30.: a mostani királynő (Beatrix) édesanyjának a szülinapja, amit lánya megtartott nemzeti ünnepnek. Jó turistához híven elmentünk Amszterdamba, ahol 3-szor annyian voltak, mint általában és leírhatatlan volt a hangulat. Már a vonaton mindenki énekelt és sörözött, aztán amikor beértünk Amszterdamba és leszálltunk a vonatról, olyan volt, mintha egy hatalmas focimeccsen lennénk. Csomó rendőr és tv-stáb várta az embereket a mozgólépcső alján. A város pedig egy nagy narancssárga paca lehetett a levegőből. Kortól és nemtől függetlenül mindnekin volt valami narancssárga, de volt olyan is aki egyszerűen beöltözött királynőnek. A csatornák tele voltak hajókkal, azok pedig bulizó és táncoló emberekkel komplett közekedési káoszt okozva a vízen, ha már szárazföldön semmilyen eszköz nem járt. Mindenhonnan lufit és zászlók lógtak, alattuk mpedig dübörgött a zene mindenhol. Töménytelen mennyiségű emebr volt mindenhol, mégis ez volt az egyik legjobb napom, mióta itt vagyok. Beleestem Amszterdamba (L)

Szorosan a nyomában jár a Bicycle Booze valami, a 3. B-re most sem emlékszem... Szóval este 7-kor találkoztunk a főtéren, ahol 3 csoportot alakítottak ki, más-más vezetővel. Először a Mondriaanstraat-ra mentünk a koli mellé, ahol az egyik ESN-es lakik. Ott már várt ránk egy csomó Tequila, sör és bor. Egy nyitó kör tequila után aztán nekiálltunk játszani. "Let the hulahula game begin" ritmusára tapsoltunk és ütöttük a lábunkat mint az őrült, elképesztő hangulat lett pillanatok alatt. 1 órát voltunk ott és valakinek már nehezen ment a biciklire való felszállás... Ezután mentünk Robertékhez (:D) ahol mindenféle édes, geg likőrt "kellett" inni, az nem tetszett. Plusz locsolóból sört és ha előtted fogyott el, akkor egy fél literes csizma alakú korsóból sört. Itt aztán megint megpróbáltunk játszani, jóval kevesebb sikerrel, mint előtte. Ami a 3. helyszínt illeti...hát biztos nem találnék vissza :D Az egész csapat el volt ázva, úgy csalingáztunk az úton mint a szerpentin. Ezután elmentünk a Dubio-ba, ahol hajnali 4-ig roptuk.

A Super hero parti már-már eltörpül ezek mellett, de feltétlenül le akarom írni, mert az is nagyon jó volt. Szokás szerint nálunk volt az elő-buli, fűtés nélkül. Igen, megint bekrepált, jó volt hideg vízzel hajat mosni... Lényeg a lényeg, elég szabadon értelmeztük a super hero fogalmát, mert Minnie mouse-tól a kalózig minden volt.

Hanne, a norvég lány múlt héten ment haza, ő csak negyed évre jött.
Ezen a héten pedig megint szünet van, épp "májusi vakáció", úgyhogy a fekete elment Belgiumba, a német pedig haza, úgyhogy élvezhetem egyedül a lakást :D







2010. április 19., hétfő

Geslaaaagd!!

Azaz sikerült, méghozzá a holland vizsgám:) ami már csak azért is nagy öröm, mert kapok érte kreditet, ami sose árt.

El kezdődött második negyedévünk, néhány új tárggyal... Ma például sikerült beülnöm egy olyan órára, ahol hollandról kellett volna angolra fordítani, ami mondanom sem kell, hogy (még) nem erősségem. No majd legközelebb. Másik új órám a Debating and presentations volt, aminek gyarkorlatilag a publikum előtti szereplés a lényege. Vitázni fogunk egymással, plusz kiselőadásokat tartunk. Nagyon rámfér ennek a gyakorlása, mert általában hadarok, vörösödök és a kezemmel babrálok...=)

Elég sűrű hetem lesz, mert szerdán lesz az a bizonyos Super Hero party, ahol guitar hero-nak fogok öltözni, csütörtökön az országunkat fogjuk reklámozni a holland diákoknak, hogy jöjjenek hozzánk tanulni, utána pedig este megyünk egy bicikli túrára, helyi koleszokba, mondván, hogy ismerjük meg az igazi holland diákéletet...

Ma találkoztam egy rég nem látott ismerősömmel a suliban. Tavaly nálunk volt erasmusos a srác, most pedig Amszterdamban lakik és a szakmai gyakorlatát tölti, csak az iskola visszarendelte egy "internship market"-ra. Imádta. Nehéz volt eldönteni, hogy melyikünk lepődött meg jobban :D

Újabb és újabb recepteket találok fel, amióta itt vagyok, néha több, néha kevesebb sikerrel. Ma szerencsére ehető lett a végeredmény, legnagyobb örömömre. Úgy látszik, hogy a véremben van ez a nemzetközi dolog (vagy csak kókler vagyok), mert az olasz zöldségkeverékhez egészen nyugodtan hozzáborítottam az indiai fűszerkeveréket, hogy aztán beledobáljak egy kis tengeri halat, ami tuti nem holland volt. Miért is lenne az, hiszen itt a tenger...

Tegnap láttam először forogni az ablakomból látszó szélmalmot, úgyhogy el is tekertünk hozzá, de szemtől szembe elég kicsi volt. Szép, de pici.

Tartottam ma egy előadást a magyar oktatási rendszerről, amiben a kétszintű érettségi lepte meg leginkább a tanárt. Majdhogynem izgalmasabb volt neki, mint a japánok 3 féle írásmódja, amit kevernek minden egyes szövegben.
Fura nép ez a holland... Persze jó értelemben :D

Így visszanézve nem olyan jó, de nagyon finom volt


2010. április 16., péntek

Belgium


Eléggé elmaradtam a dolgokkal, csak nem nagyon voltam itthon, plusz lusta is voltam...

Hollandiában nem 2 szemeszter van az egyetemen, hanem 4 negyedév, aminek most a végére értem, ezért tegnap volt 2 vizsgám. Egy holland és egy angol. Az utóbbival nem volt probléma, gyakorlatilag egy szóbeli nyelvvizsga. A holland viszont... Ott kezdődött a dolog, hogy 10 oldalas volt a teszt, viszont összesen kb. 8 óránk volt. Aztán előfordult, hogy a kérdést sem értettem, de megírtam beadtam és most várok...

Múlt héten meglátogatott tesóm és a barátnője, akikkel elmentünk Amszterdamba, ők pedig később Hágába. Én viszont Amszterdamból Maastrichtba mentem, ahol találkoztam a többiekkel és mentünk Belgiumba, az egyik belga lány kocsijával. Visé-ben laktunk, onnan kirándultunk Liege-be és Brüsszelbe. Minden kötelezőt megnéztünk, 2 nap alatt közel 40 km-t sétáltunk... Láttuk a Grand Place-t, ahol minden épület olyan nagy volt, hogy nem fért bele a fényképezőbe :D, azután az Atomiumot, rengeteg templomot és bazilikát, a pisilő fiút, tömérdek mennyiségű csokiboltot és waffelest. Igazság szerint szép volt, de nem ájultam el tőle annyira, mint vártam. Elég koszos volt az egész város és nem tetszett annyira a hangulata, mint Hollandiának. Hétfőn aztán elmentünk egy liege-i ruhaboltba (Primarkt), ahol mindenkinek őrült fény csillogott a szemében az árak miatt. Cipők 4-5 euróért, pólók 2 euróért és így tovább. Nagyon jó befejezése volt a kirándulásnak...:D
Hétfőn lesz "superhero" parti, de még ötletünk sincs, hogy minek öltözzünk... utána pedig Vanessa szülinapja lesz, aki meghívta a fél várost. Kíváncsi leszek =)

Atomium


Brüsszel

Brüsszel
Maastricht


Brüsszel

A királyi palota


2010. március 24., szerda

International birthday dinner for Hanne

Tegnap volt az egyik norvég lány szülinapja és összejöttünk egy kis főzésre. Ők hoztak füstölt lazaccal, sajttal és póréhagymával töltött tekercseket tojásos krumplisalátával, az osztrákok egy desszertet készítettek (dumpling), ami kicsit olyan, mint a mi túrógombócunk, csak túró nélkül. Az egyik csokis volt, a másik almás és pirított morzsába voltak forgatva. Ami pedig engem illet, reggel elugrottam boltba, azzal a szent elhatározással, hogy végre veszek tejfölt. Természetesen (?) megint nem sikerült, pedig már hollandul is tudom. Lényeg a lényeg, letettem a rakott krumpliról, helyette lett paprikás krumpli. Pontosabban úgy 'adtam el' a paprikás fűszersóval ízesített kajámat, de mindenkinek ízlett, úgyhogy nem volt probléma.
Nem akarom elkiabálni, de Leeuwardenbe is megérkezett a tavasz, virágok mindenfelé, az erkélyek tele vannak olvasgató emberekkel, az utcai teraszokon pedig alig lehet szabad széket látni :) Gyönyörű!




Pár szó a pénteki 3szülinapról. Két spanyol lány és egy angol srác szülinapja volt, 60 meghívottal és kb. 40 embernek elég hellyel, de mint tudjuk sok jó ember kis helyen is elfér, pláne ha van kert és egy 2x2 méteres pince, 'chilling-area'-nak keresztelve. (füvezős szoba magyarul:D) A kedves pakisztáni szomszédok (akitől vettem a bicajt) fel lettek készítve 1 estényi hangos zenére és ricsajra, de csak hajnali 2-ig bírták. Utána jöttek az egyenruhás, kopasz rendőrök és verni kezdték az ajtót. Kijelentették, hogy itt a buli vége, és nem bíznak bennünk, hogy lehalkítjuk a zenét, úgyhogy ideje elmenni máshová. Tekintve, hogy egyesek már eléggé 'fáradtak' voltak, nehezen lehetett összekaparni a társaságot, ráadásul Hollandiába 3 után senkit nem engednek a klubokba. Ha már bent vagy akkor addig maradsz, ameddig akarsz, de nincsenek új emberek. Szóval viszonylag lightosra sikeredett, de nem volt rossz.

egy kisebb csoportkép =)



2010. március 16., kedd

A világ pajkos szellőként suhan...

...na jó, néha hideg és csípős szélként esővel kísérve, de a lényeg, hogy nagyon gyorsan telnek a hetek. Mindig csak azt veszem észre, hogy megint péntek van. És mielőtt azt gondolnánk, hogy ez egyenlő a buliba menetellel, akkor elárulom, hogy a hollandok ebben is kivételek. Ők ugynais hétfőtől csütörtökig partiznak, hétvégén pedig azt pihenik.
Szombat este elmentünk egy klubba, ahol elvileg élő zene volt, de mivel kevesen jöttek el, 3 szám után abbahagyták és hazamentek. Naivan azt hittük, hogy mi mentünk rossz helyre, ezért bicajra pattantunk és áttettük (volna) a székhelyünket máshova, de minden pangott. 4-5 ember lézengett mindenhol, bennünk meg nem volt annyi, hogy 5-en bevegyük az üres táncparkettet és bulit csináljunk. Maradt a jól bevált Doozo, ahol most szintén nem volt nehéz asztalt találnunk.

Egy újabb furcsaság a magyar szemnek, hogy a kutyák ki-be járhatnak a boltokban, akárcsak az emberek. Ma találtam egy turit, bent ült egy 60 év körüli nő, mondta, hogy nézzek körül nyugodtan. Elindultam a tömérdek mennyiségű ruha között, amikor szembe jött velem 2 macska. De ha ez még nem lett volna elég meglepő, a néni megkérdezte, hogy kérek-e egy teát vagy kávét, amíg nézelődök! Hirtelen angolul is elfelejtettem...

Ja és szerintem Hollandiában túl hamar engedik a tanulóvezetőket forgalomba, mert nem szeretnek még megállni a zebra előtt...

Ha itt jártok feltétlenül próbáljátok ki a 'Stroopwafel'. Nincsenek rá szavak:D (2 ostya lap között fahéjas karamell)

Z


2010. március 9., kedd

Mistery Tour


Annyit lehet tudni, hogy éjszaka lesz és vinni kell személyit, ergó kivisznek az országból :D Kiváncsi leszek...
Ahogy telik az idő egyre több dolgunk van, beadandók prezentációk hátán stb., plusz mindig becsúszik 1-2 buli is. Múlt hét szerdán 80-as évek parti volt, ami fergetegesen sikerült. Nálunk volt egy kis elő-buli, sikítozós kártyázással, töménytelen hajlakkal és romhalmazzal másnap. Mindneki beöltözött, bár senki nem tudta, hogy mi is volt valójában abban az időben, de ez tette viccessé az egészet. Az egyik erasmus-os srác volt a Dj, aki szerencsére értett is hozzá. Volt ott minden Michael Jacksontól Cindy Lauperen keresztül a Makarénáig minden, amire persze legtöbben megpróbáltak 'hagyományosan' táncolni, de többen egyensúly zavarral küzdöttek, úgyhogy dőltek jobbra-balra :D Másnap távolról ki lehetett szúrni, hogy ki volt előző este buliban, mert egyrészt baromi lassan mozgott, másrészt csillogott a hajában a csillámpor. Nem hiába ilyen népszerű a retro manapság...

Épp most fejeztem be egy prezentációt holnapra, kortárs magyar művészeket fogunk összehasonlítani olaszokkal, belgákkal és taiwaniakkal. (Szász Endre, Ruzsa Magdi, Lajkó Félix)
Ma végre elmentem a bicajomért, mert szervízben volt egy defekt miatt. Elképesztő, hogy ennyi idő alatt is hogy hozzá lehet szokni, már szinte idegesített a gyaloglás, pedig csak 15 perc a suli...

Pénteken volt az egyik ír lány szülinapja és többek között egy hatalmas Edward posztert kapott :D Én pedig egy roppant érdekes beszélgetést folyattam Fabrizioval, egy olasz sráccal arról, hogy a nevem egy tészta féle náluk, miközben Vanessa előadta a Single Ladies komplett koreográfiáját, még hozzá nagyon jól :D a vérében van :D

Makarena :D

:)



2010. március 2., kedd

Spring holiday part 2






Pusszy ez szinte hihetetlen :D Elképesztően kicsi ez a világ :P

Csütörtök
Egy újabb édes-reggeli után összeszedtük a cuccounkat, majd elindultunk arra a 'szigetre', ami R'dam szívében van és elvileg ott van az összes régi épület, ráadásul nem is eurót használnak... Na most ez a hely olyannyira régi volt, hogy még embert se láttunk csak sok poros kirakatot. Nem volt nagy valami nagy szám, viszont, amit utána láttunk az elképesztő volt. Visszamentünk az 'igazi' R'dam-ba és megnézük a kocka-házakat, sőt egybe be is lehetett menni. Félelmetesen jól néztek ki és laza 55 milló ftért vehetsz is egyet :D
6 óra körül aztán vonatra szálltunk és elmentünk Hágába. A hostel ott is tök jó volt, emeletes ágyakkal, saját fürdővel. Miután lepakoltunk, bementünk a belvárosba, majd ki a tengerpartra villamossal. A megállóban megkérdeztünk egy nőt, hogy mi a neve a megállónak, ahol le kell szállnunk (Scheveningen), majd tovább beszélgettünk. Egy pár perc múlva odajött hozzánk a nő és azt mondta, hogy neki is van egy olyan idpős lány,a mint mi, aki szintén szeret utazni és örül, hogy Hollandiában vagyunk. Aztán arról beszélt, hogy jó élete van, boldog és szeretné, ha elfogadnánk tőle 20 eurót, mert szeretné még szebbé tenni a kirándulásunkat! Egyszerre esett mindannyiunk álla, meg se tudtunk szólalni. Természetesen ellenkeztünk, de csak 'tukmálta', úgyhogy végül elfogadtuk és abból mentünk ki a tengerpartra. (2.50 euró egy jegy...)

Péntek
Sajtsajtsaaaajt! Ez volt az első szavam az 'éttermbe' belépve. Áldottam a 'StayOkay'-t, hogy nem csak édes kaják voltak, bár Vanessának sikerült bejátszania egy vajas-táblacsokis kenyeret... Lényeg a lényeg, evés után újra a városba mentünk, de esett az eső, úgyhogy nem volt a legjobb. Délután aztán belebotlottunk egy másik itteni erasmus-os csoportba is, tele spanyolokkal, úgyhogy nem sokat beszéltek angolul. Ez a baj az itteni mediterránokkal, hogy együtt laknak, csak spanyolul beszélnek, ezért az angoluk nem túl jó.
Végül a 6 órás vonattal jöttünk haza, viszont a lakásban megint nem volt fűtés je. Felhívtuk az 'emergency number'-t, ahol közölték, hogy oké persze kijönnek. Másnap reggel 8-kor.
Jött a melegítő, zokni, 3 takaró éjszakára, de még így se sikerült megúsznom megfázás nélkül.

Mindent összevetve felejthetetlen 4 nap volt, 1900 fényképpel... :D

A tengerpart és a kocka-házak





2010. február 27., szombat

Spring holiday part 1

6 lány, 3 nemzet, 4 nap, 3 város

Kedd
Egy fájdalmas korán kelés után találkoztunk a pályaudvaron és elvonatoztunk Utrecht-be, ahol első körben beültünk a Starbucks-ba, majd ott hagytuk a csomagokat a megörzőben és elindultunk a belvárosba. Az első utunk mindig a turinfóhoz vezetett valamilyen térképért, ez ott sem volt másképp. A dóm tövében aztán meg is találtuk, úgyhogy nyakunkba vettük a kivételesen napos várost és meg se álltunk este 6-ig. Láttunk nagyon nyilvános vizeldét, az egyetemet, Dick Bruna házát, a dómot és akkora édesség boltot, hogy nem hittünk a szemünknek. Este aztán mentünk tovább Rotterdamba, ahol már rosszabb volt az idő, plusz 8 fele értünk oda, már sötét volt és kb. 20 percet kellett sétálnunk az állomástól a szállásig.

Szerda
Hulla fáradtan ébredtünk reggel, de nem volt lazsálás, lementünk reggelizni utána pedig mentünk turinfót keresni :D Mellesleg elég érdekes sokásai vannak még az amerikai lánynak, és a hollandok csak 'adják alá a lovat'. Reggelente ugyanis a vajas kenyerére tortadarát szórt (ami az össze asztalon volt, mint a reggeli elengedhetetlen kelléke...) plusz még cukrot... Egyedül az volt a baj azzal a szállással, hogy reggelire csak édes dolgok voltak. Se sajt se sonka, csak lekvár, mogyorókrém, meg ez a hülye dara. Lényeg a lényeg, reggeli után a kikötőbe mentünk egy hajóútra, amitől nem voltam annyira elájulva, mint amennyire vártam a beharangozás alapján. Szép volt, szép volt de egy idő után már csak darus hajók és nagy konténereket láttunk, viszont kisütött a nap... Láttuk az Erasmus-hidat, aminek a végét éppen felemelték, hogy átférjen alatta egy hajó.
Utána elmentünk egy múzeumba, ami szerdánként ingyenes volt. Már a ruhatár is érdekes volt, ugyanis a plafonról lógtak a kabátok és mindenki maga intézte a sajátját.
Igazság szerint Rotterdam nem nyűgözött le annyira, mert tele volt felhőkarcolókkal. Nyilván volt pár szép épület, de azok az elit-negyedben, messze a belvárostól. Egyébként a város közepén van egy sziget szerű, amit csak a hídon át lehet megközelíteni, elivleg ez a régi része Rotterdamnak, ahol nem is euró van. Na most mi elmentünk ide, de annyira régi volt, hogy embert se láttunk csak poros kirakatokat. Egy dolog viszont nagyon tetszett, ez pedig a 'Kocka-ház' volt. Egy ilyenbe be is mentünk, nagyon jól nézett ki. 200.000. euróért bárki vehet egyet :D
Rotterdamban is van egy 'Walk of fame', nyilván kevésbé ismert, de ott van :D Láttuk például Barry Maniloo, Ray Charles, Katie Melua és Vanessa Williams kézlenyomatát is.
Nem maradt más hátra, mentünk tovább Hágába, de ezt majd legközelebb ;)


Az Erasmus-híd félig felnyitott állapotban Rotterdamban

Elképesztő mennyiségű cukorka


Ezeket a nyulakat tervezte Dick Bruna
Egy csatorna-parti ház Utrechtben

A rotterdami dóm


A nagyon nyilvános 'wc'

2010. február 22., hétfő

U.S.A.

Én tudom, hogy minden kultúra különböző, ezért is szeretek itt lenni, de az már nálam is kiütötte a biztosítékot, hogy a lakótársam hetente egyszer fürdik. A lány amerikai, amit ha akarna se tudna titkolni, mivel minden vásárlás alkalmával kerül a korsarába kóla, chips, néha pedig palacsinta por, juhar szirup, hamburger zsömle és húspogácsa, valamint mogyoróvaj. Ráadásul annyira bizalmatlan és félős, hogy az már bizarr. Tegnap például valaki csöngetett, és mivel a holland ajtókon nincs kinézű lyuk, kikiabált, hogy ki az. Semmi válasz nem jött, erre próbálta hollandul. Így se érkezett felelet, viszont a csengő újra megszólalt. Riadtan futott fel a lépcsőn és elbújt a nappali ajtaja mögé, hogy aztán onnan ismételje remegő hangon, hogy 'Who is it?' vagy ' Wat is jouw naam'. Egy idő után aztán abbamaradt a csengetés, ő pedig rámnézett és a következőt mondta: Zita, adj egy kést, kinyitom az ajtót. Hirtelen elnevettem magam, mert biztos voltam benne, hogy viccel, pedig közel sem. Kivett egy nagy kést, az ajtóhoz lépett, majd megint megkérdezte, hogy ki és mivel nem jött válasz, kinyitotta és kezében a késsel szétnézett. A végén rájöttünk, hogy a kaputelefon csöngött.... Az incidens után azt mondta, hogy soha nem lehet tudni és bolondok mindenhol vannak. Ezt, és a ritka fürdését leszámítva nagyon jó fej és sokat tanulok tőle. Szerencsére türelmes és ha kell, akkor 5-ször elismétli nekem. Van még 1-2 fura szokása, de azokat inkább aranyosnak, viccesnek mondanám. Ilyen az állandó jégkocka evés és éneklés.

Ami a német lányt illeti, vele sincs különösebb probléma, de valahogy mégse pozitív az összképe. Nem tudom megmagyarázni egyelőre, hogy miért.

Ma elég nagy tettet hajtottam végre, ugyanis átrendeztem 3x5 méteres szobámat és végül több lett a hely:D
Az időjárás totál kiszámíthatatlan, néha szakad a hó és fúj a szél (ez a kedvencem...) utána 100 ágra süt a nap. Holnap elvileg elutazunk, de nem sok jót ígér az előrejelzés. Majd meglátjuk...

Pénteken jelentkezem:)

☮ ♥ ♫

2010. február 17., szerda

Annie Westlandstraat 19

Az előző bejegyzés címének annyi a története, hogy, amikor az eladó srác megtudta, hogy magyar vagyok, menőzni akart és magyarul mondta, hogy szeretlek. Aztán pillogtunk rá párat és hopp, 10 euróból 3 lett :D Aztán kifelé menet még egyszer biztosított az érzelmeiről, biztos, ami biztos alapon. :D

Hétfőn végre átköltöztem az új helyre, ahol kb. harmad akkora a szobám, de sokkal jobban szeretem. Otthonosabb és emberek között vagyok. Együtt főzünk, ebédelünk meg ilyesmi, vagy a poén kedvéért holland tévé csatornákat nézünk. Ráadásul közelebb vagyunk a sulihoz is és 2 perc innen a bolt. Tegnap reggel az egész városban áramszünet volt, nekem pedig természesen sikerült ezt elfelejtenem és elmenni a boltba. Viszont még mindig jobban jártam, mint azok, akik bent rekedtek, mivel a fotocellás ajtó nem nyílt ki...

Következő héten tavaszi szünet lesz (igen, 3 hét iskola után) és lehet, hogy egy kisebb Hollandiai körútra megyünk. (Leeuwarden-Gröningen-Utrecht-Rotterdam-Hága) Még erősen tervezés alatt van a dolog, mert minden nagyon drága itt, kezdve a vonatjegyekkel, de majd meglátjuk.
Nem sok minden történt ezen a héten, úgyhogy inkább képeket pakolok fel:)

tot ziens!

Az új szobám


az egyetem


2010. február 14., vasárnap

-Are you french? -No, im hungarian. - Szeretlek

Mindez Amszterdam szívében, a 2000 szuvenír bolt egyikében egy lila partiszemüveg vásárlásakor. Természetesen összedőlt volna a világ ha nem vesszük meg, úgyhogy 10 euróról lealkudtuk 3-ra. nem hiába, magyarok vagyunk :D
9-kor indultunk a suli elől egy laza 60 fős busszal. Odafele megálltunk Hollandia legnagyobb tava mellett, aminek a széle teljesen bev olt fagyva és sok jégtábla feltorlódott. Amszterdamban aztán megálltunk a vonat állomás közelében, a Victoria hotel előtt és elmentünk Anne Frank egykori búvó helyére, ami ma múzeum. Természetesen tilos volt fotózni és magunk elé kellett tenni a táskánkat, hogy még csak a falhoz se érjünk hozzá. Lehet, hogy morbid ilyet mondani, de nagy élmény volt.
Ezután hajókáztunk a csatornákon és persze elmentünk a piros lámpás negyedbe is, ami kisebb fajta sokk volt. A hollandok előre figyelmeztettek, hogy ne fotózzunk, mert egyszer már megszívták. A bejáratoknál ott álltak a lányok futtatói, akik nem szeretik, ha fényképezik az ablak mögött vonagló lányokat. Egymást érték a szex-mozik, boltok és sztriptíz bárok. De a legmegrázóbbak a 60 éves, bikiniben 'táncoló', 2 kiló vakolatos nénik voltak. Grrrr...
Egyébként az egész városban átható fű szag terjeng, ami nem is meglepő, mivel minden utcában minimum 5 coffeeshop van, ahol éjjel nappal lehet találni füvezőket.
Amikor hajókázni voltunk, rengeteg lakó-hajót láttunk, vízzel, gázzal, árammal felszerelve. Ahho képest, hogy elképesztően drága egy ilyen 'ház', eléggé le vannak robbanva. Mindenesetre nagyon hangulatosak.

Ma kimentem a konyhába ebédet főzni. Azt hiszem nem kellett volna... De hétfőn már költözök :)
a szemüveg


Egy, a tömérdek coffeeshop közül (a vörös lámpás negyed közelében)

Red light district

egy lakó-hajó

A főtér
Azok a bizonyos jégtáblák



2010. február 9., kedd

Amszterdam...

... még hozzá szombaton! Az ESN szervezésében, emeletes busszal, 9-kor a suli elől. A hollandok egyébként nagyon pontosak, úgyhogy illik időben odaérni mindenhova. Ez alól maximum a tanárok kivételek, de ők is csak azért, mert első nekifutásra nem mindig találják meg a termeket.
Egyébként pénteken áramszünet miatt 'evakuálták' az iskolát:)

Lehet, hogy Magyarországon én lakok rossz helyen, de velem még nem fordult elő, hogy egy nagy bevásárlóközpontban maga elég engedett 2 ember, mert kevesebb cuccom volt, mint nekik. Itt ez is megtörtént. Csak a telefonomat akartam feltölteni a kasszánál, amikor egy 55 év körüli nő kedvesen mosolyogva magyarázni kezdett valamit. Mondtam neki, hogy angolul légyszi, mire azonnal átváltott és maga elé tessékelt. Erre hátrafordult az előtt álló nő is és ő is mutatta, hogy menjek nyugodtan.
Mindenesetre ilyen nem sűrűn fordul elő az emberrel otthon. (és most nem arra gondolok, hogy mindenki beszél angolul...)

Ma délután elmentem Vanessához a koliba, mert valószínűleg hozzá fogok költözni, holnap megyünk intézkedni. Mondanom se kell, hogy akkor kezdett el szakadni a hó, amikor elindultam, ráadásul nem találtam meg elsőre a szem-kiszúróan magas épületet. Akkor fordultam vissza, amikor elhagytam a Leeuwarden táblát... Elővettem az itthon gyártott kis rajzolt térképemet és visszamentem a biztos pontig.
Finoman szólva is elámultam, mert nem egy szobában lakik. De nem ám! 3 szintes minden 'apartman', alul a konyha+nappali, utána 2 szoba és a WC, majd még 2 szoba és a fürdő. A konyha teljesen felszerelt, plusz van mosógép, vasaló, porszívó stb. Egy másik német lány lakik majd még velünk, de ő most elutazott valahova.

Örömmel jelentem, hogy a főzőtudományom átlépett a tésztán!
Ma shoarmát készítettem (3 féle csíkokra vágott fűszeres husi) rizzsel, szűrő nélkül. De megoldottam, bár nem volt 100%-os a rizs felhasználása.

A tegnapi bulira vett afrikai bor...
... és a shoarma



2010. február 6., szombat

Izomláz

Mijn naam is Zita en ik kom uit Hongarije. Studeer at NHL en ik ben negentien jaar!

Az elmúlt hét holland órájának "termése", melynek során annyit krágoktam, hogy a végére megfájdult a torkom. A 'g' betűt egészen elképesztő módon köhögik ki, nehéz lesz megszokni, de egyúttal vicces is. (A kedvenc szavam a 'graag gedaan' azaz 'nincs mit')
Az óráim nagyon jók voltak, a Places of memory keretein belül például bóklászni fogunk a városban és a környéken holland és fríz emlékeket kutatva. Következő héten már több órám lesz, mert felvettem még angolt és holland kultúrát is.

Valamelyik nap sikerült megejtenem az első elnyalásomat a biciklimmel, de pár folttal megúsztam és csak egy sirályt etető bácsi volt a közelben, úgyhogy nem volt olyan gáz. A suliba érve aztán egymást követték az akadályok.
1.: Délben találj helyet a biciklidnek a 2000 férőhelyes mélygarázsban
2.: Találd meg a termed a 3 emeletes 8 részből álló iskolában
3.: Óra után találd meg a kijáratot, majd a biciklidet

Az első pontot még nem sikerült maradéktalanul megoldanom, viszont a másik 2 már jobban megy. Először is fél órával az óra előtt beérek a suliba, plusz kidekoráltam a bicajomat, hogy messziről fel lehessen ismerni.
Mivel nem voltam/vagyok hozzászokva a sok tekeréshez, péntek estére úgy éreztem magam, mint akin átment 3 úthenger. Ma pedig elzizzenetem a boltba, ami mint kiderült csak 8 percre van bicajjal (15 helyett), ha nem arra megyek, amerre szoktam. Mondom én, hogy mindig tanulok valamit! :D

doi! (sziasztok)

A mélygarázs





2010. február 4., csütörtök

Nice to meet you sushi!

Igen, megtörtént. Életemben először sushit ettem, itt Hollandiában. Azt már intő jelnek vehettem volna, hogy nem szeretem a halat, de nem tettem. Nagy levegőt vettem és a pálcikákkal beleügyeskedtem a számba az uborkás, algás, nyers halas csodát, egy kis wasabi-val megkenve. Állítólag úgy a jó... Maradjunk annyiban, hogy erősen valami másra kellett koncentrálnom, hogy le tudjam nyelni. Viszont a hollandok nagyon szerettek, mert hagytam nekik is pár darabot :) Összességében örülök, hogy kipróbáltam, de nem lesz a kedvencem. Mivel a desszertek 7 eurónál kezdődtek, átzizzentünk a McDonald's-ba egy kis fagyira, 1 euróért ;)

Tegnap volt az első napom a suliban, amit egy sikeres eltévedéssel indítottam. 3 hete adták át az épületet, ezért még a tanárok se tudják merre kell menni, nem hogy a diákok, ráadásul én a térképemet is otthon hagytam. Na de majd ma! Management accounting és holland nyelv órám lesz, már nagyon készülök. A tegnapi elég érdekes volt, másfél órán keresztül koncentráltam egy dadogó, pösze, halkan, de állítólag angolul beszélő pasira, akinek amolyan tipikus matematikus feje volt. Ne kérdezzétek, hogy mit kerestem egy olyan órán...

A következő bejegyzésemben, már lehet, hogy lesz néhány holland szó is ;)