Milyen az, amikor megkapsz egy ösztöndíjat és közel fél évre a sajtos-fapapucsos-tulipános-füves népséghez költözöl? Hát pont ilyen :) Szerintem.

2010. március 2., kedd

Spring holiday part 2






Pusszy ez szinte hihetetlen :D Elképesztően kicsi ez a világ :P

Csütörtök
Egy újabb édes-reggeli után összeszedtük a cuccounkat, majd elindultunk arra a 'szigetre', ami R'dam szívében van és elvileg ott van az összes régi épület, ráadásul nem is eurót használnak... Na most ez a hely olyannyira régi volt, hogy még embert se láttunk csak sok poros kirakatot. Nem volt nagy valami nagy szám, viszont, amit utána láttunk az elképesztő volt. Visszamentünk az 'igazi' R'dam-ba és megnézük a kocka-házakat, sőt egybe be is lehetett menni. Félelmetesen jól néztek ki és laza 55 milló ftért vehetsz is egyet :D
6 óra körül aztán vonatra szálltunk és elmentünk Hágába. A hostel ott is tök jó volt, emeletes ágyakkal, saját fürdővel. Miután lepakoltunk, bementünk a belvárosba, majd ki a tengerpartra villamossal. A megállóban megkérdeztünk egy nőt, hogy mi a neve a megállónak, ahol le kell szállnunk (Scheveningen), majd tovább beszélgettünk. Egy pár perc múlva odajött hozzánk a nő és azt mondta, hogy neki is van egy olyan idpős lány,a mint mi, aki szintén szeret utazni és örül, hogy Hollandiában vagyunk. Aztán arról beszélt, hogy jó élete van, boldog és szeretné, ha elfogadnánk tőle 20 eurót, mert szeretné még szebbé tenni a kirándulásunkat! Egyszerre esett mindannyiunk álla, meg se tudtunk szólalni. Természetesen ellenkeztünk, de csak 'tukmálta', úgyhogy végül elfogadtuk és abból mentünk ki a tengerpartra. (2.50 euró egy jegy...)

Péntek
Sajtsajtsaaaajt! Ez volt az első szavam az 'éttermbe' belépve. Áldottam a 'StayOkay'-t, hogy nem csak édes kaják voltak, bár Vanessának sikerült bejátszania egy vajas-táblacsokis kenyeret... Lényeg a lényeg, evés után újra a városba mentünk, de esett az eső, úgyhogy nem volt a legjobb. Délután aztán belebotlottunk egy másik itteni erasmus-os csoportba is, tele spanyolokkal, úgyhogy nem sokat beszéltek angolul. Ez a baj az itteni mediterránokkal, hogy együtt laknak, csak spanyolul beszélnek, ezért az angoluk nem túl jó.
Végül a 6 órás vonattal jöttünk haza, viszont a lakásban megint nem volt fűtés je. Felhívtuk az 'emergency number'-t, ahol közölték, hogy oké persze kijönnek. Másnap reggel 8-kor.
Jött a melegítő, zokni, 3 takaró éjszakára, de még így se sikerült megúsznom megfázás nélkül.

Mindent összevetve felejthetetlen 4 nap volt, 1900 fényképpel... :D

A tengerpart és a kocka-házak





1 megjegyzés:

  1. Szia!
    Kedves volt a nénitől, hogy hozzájárult a kirándulásról. Még vannak segíteni akaró emberek, még akkor is ha nem feltétlenül kell nekik. Ma nekem is segített egy néni tájékozódni oda szaladt, hogy segítene, máskor meg szinte szaladni kell utánuk. Eltértem kicsit a tárgytól. :) Oh tengerpart. :) A konyha nagyon jól nézz ki. A híres kocka házak is nagyon szupik. Várom a következő bejegyzést. Pusz

    VálaszTörlés